Szentbékkálla, Kőtenger

A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Ház nagyságú kövek hevernek itt szanaszét. Közülük az egyik sziklacsoport különösen érdekes: egy hatalmas kőtábla enyhe billenéssel megmozdul, ha a végére állnak. Ez a szentbékkállai Ingókő. A mutatvány veszélytelen, már régóta őrzi jelenlegi formáját a kőcsoport. Mindenesetre ennek kipróbálása némi bátorságot igényel, hiszen elég ijesztő, amikor egy ilyen hatalmas kőlap megmozdul az ember lába alatt, még ha csak pár centinyit is.

A település mellett emelkedik a Fekete-hegy. Érdemes itt felkeresni az Eötvös Károly-kilátót. Innen csodálatos kilátás nyílik nemcsak a festői Káli-medencére, hanem a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Balatonra, a Tihanyi-félszigetre és a hegytető tavaira is. Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett kőtálak vagy krátertavak. A bazaltláva-takaró kialakulásával egyidejűleg jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi mélyedések voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes mértékben kitölteni. A tavak többségét csak csapadékos időszakban tölti ki víz és akkor is inkább csak sekély nádasokkal borított mocsarak, lápok. Ilyen tavak: Bika-tó, Bonta-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó. A Fekete-hegyről Szentbékkálla felé vezető árok oldaláról a Bocskor-kúti forrás vize folyik le. Tőle délebbre a tavak alatt karsztosodó kőzetek repedésein átszivárgó víz bővizű forrásként jut a felszínre, ez az Öreghegyi-forrás vagy -kút.